Tisztelt Lázár János!

Tisztelt Dr. Juhász Tünde !

Tisztelt Lánszki Regő!

Tisztelt Gombor Márk!

Tisztelt Tóth Antal Máté!

Tisztelt Katona Gábor!

Tisztelt Agrárminisztérium!

Tisztelt Belügyminisztérium!

Tisztelt Energiaügyi Minisztérium!

Tisztelt Európai Uniós Ügyek Minisztériuma!

Tisztelt Honvédelmi Minisztérium!

Tisztelt Igazságügyi Minisztérium!

Tisztelt Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium!

Tisztelt Kulturális és Innovációs Minisztérium!

Tisztelt Külgazdasági és Külügyminisztérium!

Tisztelt Miniszterelnöki Kormányiroda!

Tisztelt Miniszterelnökség!

Tisztelt Nemzetgazdasági Minisztérium!

Tisztelt Somogy Vármegyei Kormányhivatal!

Tisztelt Veszprém Vármegyei Kormányhivatal!

Tisztelt Zala Vármegyei Kormányhivatal!

Tisztelt Somogy Vármegyei Önkormányzat!

Tisztelt Veszprém Vármegyei Önkormányzat!

Tisztelt Zala Vármegyei Önkormányzat!

Tisztelt Magyar Építész Kamara!

A Balaton térség területhasználatának külön jogszabályokban való meghatározását a tó rekreációs célú használatát is veszélyeztető vízminőségi problémái tették szükségessé a ‘80-as években. Balaton törvény, majd kormány és miniszteri rendeletek készültek az érzékeny parti sáv megóvása érdekében, mely korlátozta a beépítését és a közhasználat érdekében összefüggő zöldfelületi rendszert jelölt ki. 

A húsz éve készült, előremutató terv végrehajtásának felülvizsgálata, értékelése nem történt meg. A kitűzött célok nem valósultak meg. A Balaton térsége és a tópart 2018 óta drasztikusan átalakult, amit jogszabályi változások tettek lehetővé. Luxus lakóparkok épültek a kempingekben, kikötők foglalhattak el strandokat, kivájt hegyoldalról és a szőlőhegyen létesült gyümölcsmosókról szóltak a hírek, a közhasználatú területek fogynak, befektetési ingatlanok és lakásként támogatott nyaralók élik fel a Balaton táji-, természeti és épített értékeit, ezzel veszélyeztetve a tavat. A nádpusztulás, algák szaporodása évek óta ezt jelzi. Területi környezeti-, társadalmi- és gazdasági hatásvizsgálat és alátámasztó dokumentumok, azaz területrendezési terv nélkül új Kormányrendelet készül, a tervezet utolsó szakmai társadalmi egyeztetése folyik a “A Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről”. “A BATÉK kiemelt céljaként rögzíti a vízparti területek épített és természeti örökségének megőrzését és közösségi célú hasznosítását, …”

Az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkársága több egyeztetést is kezdeményezett, legutóbb 2024. augusztusban, de valós vita, személyes egyeztetés nem történt. Így érkeztünk el az utolsó, szakmai társadalmasításhoz. Tiltakozunk, mert az ÉKM által megfogalmazott fő célok megvalósítására tett civil javaslatok nem kerültek be a tervezetbe, s a térképi munkarészek a már kialakult állapotot is hibásan ábrázolják. Néhány általános, ám annál fontosabb civil meglátás, mi a gond a BATÉK tervezettel:

 

• A Balaton vízpartját szabályozó új kormányrendelethez nem készültek el és nem kerültek társadalmasításra a területrendezési alátámasztó munkarészek, amelyeket jogszabály ír elő. Pótlandó.
• Helytelenül, utólag a jogszabály-tervezethez készült környezeti értékelés és Natura2000 hatásbecslés. Ezek számos hiányt azonosítanak és javasolják a pótlást, amelyet a jogszabályba vissza kell csatolni.
• Az állami és önkormányzati területek magántulajdonba, vagy tartós használatba adását nem korlátozza a tervezet, további partszakaszokat zárhatnak el a köz elől.
• A vízparti sávban beépíthető ingatlanok és parti sétányok közhasználata, valamint a közterületi státusza nem jelenik meg az ingatlan-nyilvántartásban, így nem biztosított a tó védelmében szükséges szigorúbb előírások hosszútávú fennmaradása.
• Nem készült el teljeskörűen a szabályozás, maradtak továbbtervezést igénylő területek, aminek indoka nem ismert, de az elmúlt évek gyakorlata szerint a tulajdonos vagy befektető érdekei szerinti szabályozás nem zárható ki.
• Kiemelt fejlesztési területbe sorolással továbbra is el lehet térni a szigorú szabályoktól.
• A vízparti terv nem különbözteti meg a nagyhajó, kishajó és csónakkikötőket, nem ábrázolja a stégeket, ezen belül a bontandókat se, és a közösségi célra megtartandókat se.
• A Balaton partjának meghatározása továbbra is súlytalan, mert nem kerül bele az ingatlan-nyilvántartásba, így a kikötők építésekor átszabható.
• A kormányrendeletnek nincs végrehajtási szabálya, így nincsenek határidők, felelősök, visszatartó erejű szankciók.

Mindannyiunk érdeke nemzeti kincsünk, a Balaton jólléte. Valódi párbeszédet akarunk felkészült civilek, szakmai szervezetek, települési főépítészek részvételével, melynek eredménye egy olyan szabályozás kell legyen, ami hosszú távon és megnyugtatóan biztosítja a jövő nemzedékei számára is a tó és környezetének fennmaradását.

Ezért kérjük, hogy a tervet jelenlegi formájában ne támogassa!

 Fontos volna, hogy készüljön

• A Balaton vízpart-rehabilitációs szabályozása - a táj-, a természet- és a vízminőség-védelem elsődlegessége mellett készüljön el úgy, hogy hosszú távra meghatározza a part menti területek közhasználatát, megőrizze és növelje a természetközeli területeket, zöldterületeket és a bármikor, ellenszolgáltatás nélkül látogatható vízparti sétányokat. Mindezt az állam szerepvállalásával, garanciákkal, az aktuális klímamodellek figyelembevételével, ökológiai szemlélettel. 
• A megalapozó vizsgálat terjedjen ki a 2005-2023 közötti időszak egyedi döntéseinek a tó egészére gyakorolt hatásainak vizsgálatára, s a jelen állapotot tükrözze. (Az egyeztetési térképeken már felépült, vagy engedéllyel épülő lakótelepek, kikötők számos esetben nem szerepelnek!)
• Alakítson ki az Építési és Közlekedési Minisztérium egységes fogalom és jelkulcs rendszert az építési jogszabályok (Magyar építészeti törvény, OTÉK/TÉKA, építésügyi kormányrendeletek, stb.) alkalmazására. 
• A tervezett jogszabály és mellékletei (térképek) lakossági fórumok során kerüljenek társadalmasításra, ezek jegyzőkönyvei adjanak felruházást a polgármestereknek a helyi érdekek képviseletére.

 

Tisztelettel:

Név: Alább megadott név
Ha anonim szeretnél maradni, hagyd üresen a vezetéknév / utónév mezőket!